épp innen tolom a frissítést, zsírlézer kis parkocska, ücsörgök a fűben és persze wan wifi, biztos az óceánból jön. :) Lassan indulok viszont tovább, talán megnézem Rodeo Drive-ot vagy a Mulhollandot (bár azt inkább este kéne). Tolok maj fel képet, este, mondjuk.
Röviden írok csak, mer elég fáradt vagyok, meg éhes is. A város első benyomásra igencsak zsírlézer, viszont amikor a hostelben való megszállás mellett döntöttem lehet h kicsit elhamarkodott voltam, nem vettem figyelembe h kurvasok cuccom van ugye movingolok haza nem csak úgy túrázgatom... hát mind1, ha nem lép meg a laptopom a fényképezőm és/vagy az irataim akkor oks. Azért az király h 3x annyit költök kocsibérlésre mint szállásra... lehet buta döntés volt, nahmind1. :) Este 1o van, most érkeztem meg, szerintem eszem vmit, nagyon aprót körlnézek, azt alszom, régen tettem már. Lehet saccolni h kaptam-e cédulát a 9:35 és 10:00 közötti parkolásért. Nyilván. :)
és már a buszon ülök elfelé Bloomingtonból. Marha fura lesz. Los Angeles, máj3-máj7, Las Vegas máj7-máj11, San Francisco máj11-máj15, Budapest máj16-...
Tolok majd fel a városokról képet, szállásokon lesz wifi, stay tuned.
nehogy az a benyomás legyen, h én itt csak iddogálok folyton, ami egyébként teljesen megállja a helyét, de azért ellensúlyozandó most kaptam vissza a "Key Aspects of China's Exchange Rate Policy" paper-t, a témát én válaszotottam, szerintem érdekes, meg fontos is.
Bár én nem éreztem jónak, de a tanárbácsi mégis "excellent paper" és "A"-t adott rá. Nézzetek bele. Katt ide.
Marhafura lesz itthagyni a várost, örökre. Nem valószínű, hogy valaha visszajövök, miért is tenném, ha kőgazdag lennék is, az egyetemen kívül itt más nem nagyon van. Max tanítani :)
Így a végére már tényleg annyi embert megismertem, sokszor kínos is h fogalmam sincs h ki is ő amikor találkozunk :) dehát nyilván, a magyar srácot a cuki kiejtéssel mindenki megjegyzi, amcsiból meg túl sok van itt. :) Egyáltalán nem azt mondom h sajnálom h megyek haza, nyilván sokminden és sokmindenki hiányzik, de biztos h hiányozni fog B-town is. Ma is, egyedül mentem le a bárokba, mer a többi srác vagy csomagol vagy tanul, egy perc se telt bele annyi emberrel találkoztam... Nyilván még akkor is fura lenne, ha nem éreztem volna magam jól, hisz azért 8-9 hónap elég hosszú idő, az mindenképp nyomot hagy. Namind1, nem filozofálgatok ezen tovább, menni kell hát menni kell.
De hogy azért legyen ismeretterjesztés-kultúrálódás is, itt egy újabb ivós játék, a kedvetekért most nem pancsolós. Olyan is lesz még azért. :)
Ez aszzem a harmadik kör volt, olyan hat felé. Délután. :)
Van pár kedvenc bár Bloomingtonban; Kilroys, Sports, Crazy Horse, Upstairs... viszont a Blue Bird, Jake's, Nick's, Jungle Room annyira nem lettek a kedvencek.
Ez a törzshely.
Szal a játék lényege, mindenki aki jáccik odaadja a kártyáját, itt épp 13-an jáccottunk, szal a kártyákat bele egy sapkába...
...majd a pincérsrácot (aki nyilván már jól ismer minket :)) megkérni h húzza ki szépen a kártyákat sorba, aki utolsónak marad...
...az fizeti a kört az összes résztvevőnek. Az igazi móka az, h minnél többen vagyunk, annál kevesebb az esélye h épp veszít az ember, viszont ha mégis, hát akkor annál nagyobb a kínos.
Ezért jó már korán kezdeni a dolgot, mer 6tól még happy hour van, pl az első kört alap h elvesztettem, de a 13 voda a félár miatt csak 13 dollár plusz tip volt, a többiek később meg ugyetöbbet fizettek, jól kitoltam velük. :)
Van egy megkapó feelingje, ahogy az IU kialakítja az IUs indentitást a tanulókba. Nyilván sokat dob, h itt tulképp nincs más a városba csak az IU, mindenki itt lakik, tehát van campus ugye, nem csak egy épület ahol órák vannak. Épp azért, a népek fele minimum IUs pólóba nasztróba sapkába cipőbe bármibe császkál. Babaruhától kezde golflabdán át rendszemtábláig mindenből lehet IUsat venni.
Kifejezetten zsír ez az aláírótollal felturbózott foci.
hétvégére, ugye itt amúgy is marha szigorúan vesznek mindenféle alkoholizálást meg amúgy is túlszabályzott minden (a campus tele van nővényekkel, parkokkal - ha hazafelé sétálva teljesen szolídan egy edugott fához mer az ember pisálni, az már public nudity, amiért börtön is járhat. Nyilván eddig mindig bejött a 'kűfődi vagyok nemtuttam biztosúr' :)) szal mindenesetre uccán alkohollal, az télleg durva itt. Pláne h a 116 fős bloomingtoni rendőrállományhoz Indiana többi részébél a hétvégre még 650 érkezett, rögtönítélő bíróság, stb (komolyan, maj mesélek bővebben)
Szóval ezért kellett literes kóláspohárból szürcsölni a sört, szívószállal ofkoz.
A két hülye John és Mario, második félévben gyüttek egy szemeszterre, általában közösen gengszterkedünk, pl itt a sikátorban bújkálva lötyböljuk a cuccot. Tekintve h hűtött sört se lehet venni boltba (mer akkor meginnád, azt meg nem lehet) tehát vettünk jégkockát is... ez olyan délelőtt 10 körül volt. :)
valaki. Hogy nem interaktív a blog. Merthogy felteszem ám a második képet világosabba h lindamaki monitorán is láccódjék, sőt, a kerékcsereversenyhez tommerbátyám megszámolhatja a kerékcsavarokat egy másik szögből készült képen.
De akit egyik se izgat, annak is tartogat meglepetéseket a mai nap, hohó, bizonyám!
Ez a horizontálisan és vertikálisan is vágni képes gyémántláncfűrész, amiből összesen 5db működik a világon, és mind itt. Sajnos nem láttam amúgy zombit a bányalátogatáson, pedig zsírlézer lett volna.
Látta valaki a Descent-et btw?
Egyik ismerősömnek mondtam itt, h a zsekák elkaptak public intoxication (köztéren ittasan levés, itt aztán komolyan veszik, o.o8 fölött) miatt és egy napot a közeli kőbányában kell kőtörnöm. Simán elhitte. Fura népek vannak.
A valódi helyzet azonban, h az Elliot Stone Company-t egy házaspár tulajdonolja, és az IUF-on keresztül meghívtak minket látogatásra meg vacsira. A nő most 73 éves, de szabadidejében a 2x235 lóerős yachtjával krúzol a Mexikói öbölben. Laza.
Itt télleg minden ebből az Indiana limestone-ból épül, az összes fehéres épület amit eddig láthattok a blogon, az erről a könyékről jött.
Épp durvába fűrészelt az 5db automatizált gyémántfogas láncfűrész, amikor másztunk le a bányatúrúra olyan 30 méterre. Ugye a láncok hűtésére rengetek vizet használnak, az meg fröcsög szerteszéjjel, szal hiába 4x4, az első pár méteren a feneketlen mély gödör peremére csúsztunk. Praktikus, ha van ilyenkor egy caterpillar a közelben.
Nini, épp rozsdásodott egy vhol a sarokba. :) Kirántott izibe. Nahjó, nem volt az feneketlen mély, csak mély, na.
Ezt túlélve megcsodáltam ahogy a már kivágott kőtömböket a fűrészrésekbe csúsztatott légzsákokkal robbantják ki a helyükről, zsírlézer.
Azér ilyen mostoha fényviszonyok között nem rossz kép, lécci, dícsérjétek, kösze :)
Egy db ilyen első abroncs kb 1.2 milla, forintba.
Aztán még jött egy vacsi, jófejek voltak, bár tőlük sajna nem valószínű h állást kapok otthon, tekintve h a bánya az többé-kevésbé helyzezkötött valami, sőt, valszeg nem is szállítanak tonnás kőtömböket Magyarországra. :) Holnap viszont indulás reggel az Eli Lilly gyógyszergyárba, nekik van otthon képviseletük, ki tudja, ugye.
Ismét a halálos mélység szélén, bátran, daliásan. :)
előadáson voltam, hát vagy ők voltak vackok, vagy én nem nőttem még fel a dologhoz, esetleg mindkettőből kicsi :) a 22 csapat kb 6-7 perces előadásaiból mondjuk a negyede tetszett, a többi az a tikipus 'ez művészet...?' fanyalgó feeling :)
Azért a képek jók lettek :)
élete nem csak játék és mese. Nem ám csak az állandó ivászat, magaskultúra is. Bár igaz, március 2o van már, többé kevésbé büszkén mondahtom h az eddig a hónapban feleannyi józan estém volt mint nem, ami azért derék teljesítmény. Ma este az ósztrállal iddogáltunk, aki Adelaide-ből van egyébként kedves együttestagok :) szal akkora farmjuk van h repülővel terelik a nyájat. Nem kamu, láttam a képeket róla, vicces.
Tegnapelőtt voltam Strauss Alpesi Szimfóniáján, nagyon jó volt.
Ma csináltam egy mélyinterjút egy koreai sráccal, elég jól sikerült, sikerélmény, a végére olyan voltam mint a takony, ő meg teljesen felszabadult, ez elvileg a narratív interjú lényege.
Holnap folytassuk az ivósjátékokkal. :)
visszatérünk a ivós játékokhoz, de addig is...
...vmi fatermést zabáló mókuska! Zsííírlézer!
a szerencsétlen fáért, akit azért vágtak ki h ki tudjam nyomtatni az év legszarabbul sikerült paperjét. Kína árfolyamintervenciójáról írtam, 15 oldalt kellett, tény h 1 órát aludtam (tennap kettőt) szal böcsületesen próbálkoztam, de már az első oldal után rájöttem h a gazdasági angol azért az jóval nehezebb mint csak úgy kamuzni az iráni atomsorompóról v ilyesmi.
Csoda lenne ha nem vágnának ki az óráról, a 15 oldalból 3 lett végül a bibliogárfia, 2 sor a könyvek címei között -csak lazásan ugye- borító egy oldal, dupla sorköz... ahh katasztrófa. Mondjuk a vizsgám meg 92% lett, csak felhúzza majd. Másrészt, sehova se számítanak az itteni jegyeim, csak ugye stéber nyalós vagyok, tudjátok :D
Nah lehet találgatni ez miféle sörös játék. :)
nem picsogásból nem posztolok, hanem redbullcsoki üzemmód van épp, redbullcsoki nélkül :) mer az autó eladódott már a kisboltban meg nem veszek redbullt mer olyan drágán vernek át, haha! Ma 6am és 11am között aludtam, előtte utána paper, arról írok h Kína h manupulálja a külkereskedelmi egyenlegét a renminbi árfolyamának rögzítésével. Érdekes, de nincs rá már idő.
Addig még bicaj. Katt rá a képre, panorámaféle.
Hoppá hoppá, mostmeg nagyon összegyűltek az itteni és az otthoni tennivalók, igyekszem nagyon télleg holnap posztolni relevánsat ám, de most csak erre az irreleváns, de azért talán szórakoztató vidijóra fussa. Enjoy azé.
A blog rendszeres olvasótábora (márciusban pl havi 3.875 egyéni, köszönöm h néztek:)) nyilván észrevette, hogy a diplomaírás alatt igen rendszeresen kerültek fel frissítések, azóta meg kicsit rendszertelenebbül. Van olyan elmélet netszerte, h az ír blogot akivel semmi nem történik, aki igazán izgi dolgokat csinál, annak nincs ilyesmire ideje. Bár van benne némi igazság, főképp az időtényező miatt, de szerintem nem igaz. Pláne nem erre itt, aminek ugye van két jól megfogható aprópója, egyik h közvetítsen haza, akik ismernek talán érdekli őket h lelőttek-e már :) másik meg h érdekességek az amcsi életről, mégis sokakat érdekelhet.
Ezt a bevezetőt csak azért írtam, szal mentegetőzésképp, mer próbáltam vmi intellektüel dolgot belekeverni abba, hogy a diplomahatáridő óta eltelt 13 napban sikerült 11 alkalommal hajnalban hazaérni erős alkoholizálás után. Ez majdnem egy teljes Sziget, időben és fogyasztásban is. :) Így kevesebb idő maradt blogírásra, de pótlok és regenerálódok eccere majd most. :)
A posztcím pedig a fenti jelenség egyik magyarázata. A Little 5oo az USA leghíresebb bicajversenye, több mint ötven éve az elmúlt a hétvégén rendezik meg itt Bloomington-ban, és az Indy 500 autóversenyről mintáztak, ezért Little, merhát bicaj, és nem ótó. Az meg gyakran kisebb, naná, sőt, lassabb is.
Egyelőre csak egy kép a versenyről, csak kivittem a nagygépet is, jól lehetett gyakorolni a panning másnéven úsztatás tachnikáját, amikor lassú záridő mellett fényéképezünk gyorsan mozgó tárgyat, és a gépet is mozgatjuk ügyesbe' és akkor a háttér ugye, olyan lesz, a tárgy meg, ugye, ilyen, szép éles. Nem könnyű, btw.
Hogy a versenysport, meg a bicajverseny hogy kapcsolódik az alkoholizáláshoz? Holnap kiderül. :)
Ennyi órát töltöttem az amcsi adóbevallással, aminek a határideje itt ápr.15, és külön-külön szövetségi és állami szinten is őszintének kell lenni. Nem olyan egyszerű ám idegen nyelven és törvények szerint adóbevallani, már aki elkezdene itt viccelődni :) amúgy azért volt némi megadóan lemondó szomorúság is az újreelosztás optimalizálását óhajtó, tehát többé kevésbé liberális alapeszmék felé hajló elmémben - tekintve h itt az áfa 6.75% és az SZJA is alig negyede az otthoninak - igaz pl healthcare ugye abszolút nincs benne. Más rendszer, nem kicsit.
Btw már feladtam őket...
...amikor rájöttem h lehet h csatolni kellett vóna a könyveim árát igazoló blokkokat, dehát már mind1. Max kiutasítanak örökre, hol izgat az engem. :)
különös kép vagy hírértékű történés nem forog fent, szal csak egy gyors snapshot a szobáról, ahogy épp kinéz.
Az a takarót én applikáltam fel oda, hogy amikor Jun reggel korábban felkel és szöszmötöl meg asztalilámpa, akkor is zavartalul tudjak pihenni. Amikor épp operál a berendezés, akkor teljesen le van hajtódva, most a készenléti üzemmód látható.
Mondhatnátok h szegény Jun mit csinál amikor én kelek fel korábban, de ez sajna 2p alatt elalszik, és kb még 2p kell neki h elérje a repülési magasságot, amikor valóban úgy horkol mint a gép. Felébreszteni meg lehetetlen, szal nekem nem kell vigyáznom. Tény h azért gyakran idegesítő addig rugdosni amig el nem alszom. :)
