Így hívják a mai napot. Legalábbis itt, és az elsősök. Egy kb (Puskás Stadion) x 2 épületben mókáznak fel alá, zenekar, cheerleaderek, speakerek, stb. Nagyon élvezik az ilyesmit.
Csináltam egy panorámaképet, kicsit gyász lett (3. kép elcsúszott) de azért király. :)
Itten lehet megnézni nagyobba, katt rá- a képre.
Amerikai Pite I-II-III? Nyilván sokaknak megvan. Nahmost ma egy ilyesmi testvériség (Fraternity Party) partyjába voltunk hivatalosak... és tényleg olyan mint a filmekben :) ingyen sör, sok egyetemista, stb :)
Vmiért nagyon menő itt külföldi diáknak lenni, mert sokan először azt feltételezik h csak ál-akcentusom van, és igazából usa diák vagyok. Csak amikor meglátják pl az Eastpak övtáskát, akkor hiszik el, mert ez itt l kegyetlen ismeretlen. Mókás. Persze a hungry-hungary poént mindenki elsüti, hozzá kell szokni. Jah meg persze beszélni is kell ám magyarul, mert az érdekes. Aztán megkérdezik h mit mondtál. Vicces helyzet, amit eléggé ki lehet használni mókázásra, mert ellenőrizni ugye nem tudják :)
Így hívják a mait az itteniek, ugyanis a legtöbb helyi, meg úgy egyáltalán amcsi most kölTözik be a szállására. Már eddig is szivárogtak a népek, egyre jobban kezdett megtelni a város, mókás is volt nézni. Az első napokban tényleg minden kongott az ürességtől, és az összes ember ázsiai diák volt. Aztán kezdtek jönni az elsős amerikaiak távolabbról, aztán az elsősök a közelből, aztán most jönnek a felsőbbévesek mindenhonnan.
Az első héten elég sürü volt az orientációs program, de azóta kb semmi dolgunk. Így az élet igencsak kényelmes, délig alszunk, aztán kis ebéd, aztán edzés, aztán besétálás a városba, valami étteremben vacsora, aztán pedig valami party. Nyilván megváltozik majd az időbeosztás ha hétfőn elkezdődik a rendes tanítás. Pénteken nem lesznek óráim. Itt egyébként mókásan oldják meg, kétféle óra van: amelyik hétfőn és szerdán van, és amelyik kedden és csütörtökön. Pénteken általában nincs. Szóval egy óra itt heti 2x van.
Az a baj h megint mennem kéne edzeni, mert este meg ilyen kötelező floor-meeting lesz, ismerd meg jobban a lakótársaidat, amúgy nem hülyeség. Ráadásul kreditet kapunk érte, egyet :)
Két dolog miatt próbálok minden nap edzeni egy másfél órát. Egyrészt, van rá időm, szóval miért is ne. Másrészt, annyira zsírosak-cukrosak itt az ételek tényleg, hogy ha nem tenném, hát. Le is mértem magam az első napokban, 80.5kg, ha egy hónap múlva 88 leszek, megszorítások lesznek. Harmadrészt, azért ez más hangulatú edzőterem mint otthon, ahol az izomszagú félszekrélyek sanda szemmel néznek rád ha nem a max súly többszörösével csinálod a gyakorlatot, injekcióstüvel a karodban. Ez egy egyetem konditerme, ráadásul igen jól karbantartott.
Pl van külön bemelegítő-terem, lehet picit futni. Három sáv van, egyik a futás, másik a kocogás, harmadik a séta. Cseles. :) De ami a pláne, az a kis táblácska a jobb sarokban. Mekkora összevisszaság lenne, ha mindenki arra futna amerre akarna. De az is milyen diktatórikus, ha leírják h a futásirány balra van. Miért pont balra, ugye. A politikailag korrekt megoldás:
Sunday >
< Monday
Tuesday >
< Wednesday
:)
Tegnap éjjel pókereztünk, aztán mailokat írtam a tankszéki titkároknak h ugyan hadd jelentezzek erre meg arra az órára az előfeltételek nélkül is, szóval későn feküdtem le. (btw a pókerben most 5$ volt a beugró, az első körben a flop után all-int nyomtam két párra, ahogy a másik magyar srác, Csermi is egy párra, meg egy ázsiai srác is, pedig semmilye nem volt. Nyertem is volna, aztán riverre feljött egy backdoor flush az ázsiainak. dühítő volt :)
Mindenesetre sokáig aludtam volna. Ha reggel nem kopogtat vki az ajtón. Kibotorkálok, persze Alex volt az. Nem olyan szörnyü a srác, sőt, normálisnak tünik. Viszont szegényt tényleg félelmetesen kövér, és hát nincs kellemes szaga ebben a kis szobában. :)
Indulok edzeni, aztán írok még.
Volt tegnap egy előadás, vmi efféle volt a témája, és a sokadéves kinaiak elmondták h milyen fura h itt bemennek a népek az előadásra 5 perc késés után, mert ők bizony otthon hazamennek, ha csak pár percet késnek is, és ez bizony sokk.
Nah ez nekünk nem olyan fura, ugye. De az viszont igen, h itt teljesen fordítottak a szerepek. Legalábbis beszólogatás, ismerkedés terén. Otthon ugye a fiúnak illik kezdeményeznie, és ők is füttyögnek a nők után az utcán. Viccen kívül, itt fordítva. Sétálunk az utcán 4en, és a nők vezette autók ránkdudálnak. Felfoghatatlan. Megállnak, és megkérdezik h nem akarunk e venni egy dollárt két dollárért. Vmi helyi flörölős vicc. Végül vettünk, 1.25 dollárért kettőt, belefér. :) Ma elnéztünk egy horvát étterembe, de olyan marha drága volt h nem ültünk be, hanem megnéztünk egy Trojan Horse nevü görög helyet. Alkoholhoz ugye ID kell, minden esetben, akár kettő is, h kiszürjék a trükközőket. A pincérnő meglátta a magyar vízumot, kiderült h ő is magyar, legalábbis az édesanyja, persze egy szót se tudott, szép :) Utána megittunk egy sört egy bárban, hárman fiúk. 5 percen belül leszólított(!!) 3 lány. Kegyetlen fura.
Nah ma sem maradhat ki az érdekesség, ami szinte hihetetlen. Nyilván mindenki tudja h itt a sültkrumplit french fries-nak hívják. Néhány szenátor az iraki háború kezdetekor azonban kitalálta, h mivel a franciák nem csatlakoznak a háborúhoz, ezért utálni kell őket, és az összes étterem nevezze át az étlapján a sültkrumplit freedom fries-ra! Sokan megtették, lánclevél dömping indult, CNN is leadta, és néhány helyen még mindig így hívják... nahát.
Nah mégvalami. Bár ez lehet h otthon is így van... aki tudja írja meg. :) Hazafelé elsétáltunk a Bloomington-i tüzoltóörs elött.
Nyitvahagyják a tüzoltókocsik ajtaját éjjel, h ha riasztás van, ne teljen el fölös 1mp az ajtó kinyitásával :)
Máma beköltöztünk. Az ideiglenes szállásról a véglegesre. Már címem is van, emiatt. Bár leírni még nem merem, hátha nem pontos. :) majd pár nap múlva.
A szoba várakozáson felüli. Nem olyan kicsi, az emeleteságy igaz, de szét van szedve, tehát most két ágy. Szabályozható hütő-fütő légkondi, két asztal, egymásnak háttal, lámpa, meg parafatábla, szekrények, szóval tetszik. Főleg mert hétfőig egyedül leszek benne :) hogy aztan mi lesz, hát meglássuk. Egyébként Alex, a leendő szobatársam, akivel ofkoz meg nem találkoztam, máris nagy celebritás a perui-pakisztáni-hongkongi tengelyen, ugyanis általában ezekkel a srácokkal nénikkel tölti az időt a magyar kontingens. Egymásnak adják a linket, szóval már teljesen ismertlenek is kifejezték kuncogva együttérzésüket :)
Mos nem teszek fel képet a szobáról, mert péntek este van, mindjárt indulunk a városba enni meg elnézni vmi helyre. Fel kell térképezni a várost. Képfeltevéshez meg fényképezni kell, aztán csatlakoztatni, letölteni, kicsinyíteni, stb... ugye? :)
Itt van viszont egy érdekes. Itt így isszák a bort. Eper, barack, vegyesgyümi, szőlő(!!) ízesítéssel. Még nem mertük kipróbálni. A sörök vannak, de ténylege nem olyan jók mint az európaiak. először aszittük h kevesebb benne az alkohol azért vízízü, de nem, 5%, legalábbis ez van ráírva. Persze lehet h máshogy mérik.
Másik móka.
A mosdó mellett tök szimpatikus h egy matricán ott a telefonszám, h ha csüpög a csap, akkor híd fel, mondd hogy hol csöpög, mert ezen a nagy campuson ennyi sok dollár lecsöpög fölöslegesen évente. Ezen morfondírozva mentem a piszoárhoz, ami aztán annyi vízzel öblített, amiben magyarországon egy négyfős család vígan megfürdik :)
Címkék: fotok
Ma vagyok Bloomington-ban pontosan egy hete, és meg nem adtam túl sok hírt magamról, nem szép dolog. Mentegetőzhetnék, de minek :) lusta is vagyok picit, meg idő sincs sok.
Megpróbálom pár képpel eltussolni a mulasztást.
Nah itt az első napok egyikén bevásárlunk a Target-ban, a városon kívüli legnagyobb bevásárlóközpont. Lehetne azt is mondani h az USA Teszkója, ha az nem a Wal-Mart lenne.
Tegnap volt egy Ice Cream Social nevü (hosszú ü nincs és nem is lesz egy ideig, evvan) orientációs móka, ahol volt sok fagyi és a fejesek elmondták h mennyire örülnek nekünk. Mármint a közel 4000 külföldi hallgatónak, akik közül kb 400an jelentünk meg eddig. Nem látszik a képen, de egyetemi bácsikon kívül csak mi voltunk fehérek. Rajtunk kívül kizárólag ázsiaiak vannak. Így már picit érthetőbb miért örültek nekünk annyira nagyon az igazgatóbácsik.
De amiért felraktam ezt a képet, az épp a kinai srác. Semmi rokoni szál nem füzi Magyarhonhoz, ennek ellenére négy éve küzd h megtanulja. Kínában. Csak úgy. Neki ez a szakja. Azért jött Kínából Indiánába tanulni, h magyart tanuljon. Nem semmi. Egyébként igen jól tud magyarul, és több magyar nagyvárost tudott felsorolni mint én. (csak majdnem, na) Még nem volt sose Mo.n. Mondtuk neki h ha főzünk gulyást szólunk. Örült.
Ja igen. Balról a harmadik a kínai. :)
A másik kettő bizony magyar, a harmadik nem jött el mert nem akart jégkrémszocializólódni (rosszul tette mert mókás volt, és sok fejessel lehett beszélni személyesen, fagyizgatás közben) a negyedik pedig én nagyok, és fényképezem.
Autó nélkül sehová sem lehet eljutni, mi persze azért lelkesen próbálkozunk. :) Lényegében a belvároson és a campuson kívül járda sincs, de ahol van, ott is inkább csak vmi betonhulladékon kell tipegni, annyira ócska. Dehát miért is lenne tényleg, száz forint körül van a benzin, és ez most marha drága itt. Lényegében mindeki természetes állapotában autóval közlekedik. Szóval kéne autó, gondolkodunk rajta. Ez a kép egy szép kis tradicionális amcsi pajta. Vagy efféle. Akkor láttam, amikor azt gondoltuk h az utca végében lévő használt, egyetemi elektronikai cikkeket árusító izé közel van gyalog. Nem volt azért. :) Cserébe tök fölösleges is volt elmenni, mert egyrészt laptopot már vettem, másrészt pedig valami téridő-hézagba építhették ezt a lerakatot, mert a kapitalizmus szababályai itt nem érvényesek. Irreálisan drága volt minden, néhány dolog drágább volt mint újonnan!! De egyértelmúen drágább mint otthon. Az meg igen fura.
Az pedig, h az USA-ban mennyire olcsó a kaja, lehet h valamikor igaz volt, de perpill itt és most nem állja meg a helyét. Az innivaló talán olcsóbb boltban és automatából (fél liter üdítő egy dollár körül) mint itthon, egyébként nem. Boltban kajálni nehézkes, mert se hütő se mikró, de még csk olcsó sem, egy lepukkant helyen is 7 dollár egy elég nagy szendvics. Kicsi nincs. Szóval fura. Nem is drága helyen sikerült Heinekent venni 6 dollárért (1100ft). Nah nem mintha panaszkodnék h milyen borzasztó helyre kerültem, de eddig csak azt hallottam mindekitől h milyen olcsó itt.
Ez itt épp az átmenti szállásunkhoz (pénteken költözünk a véglegesbe) közeli, Dagwood nevü büfé. Nem olyan jó a kaja, de a város 30p gyalog, nem mindig tudunk besétálni. Vasárnap meg pl nem jár busz, amúgy óránként. Diákkal (csináltattam már ittenit) ez pl ingyenes.
Egyenlőre ennyit, nem biztos h a legérdekesebb képek, csak úgy találomrá válogattam őket össze. A minőségük azért ilyen, mert mobillal lőttem őket, a gépem eladtam indulás előtt, majd nézek itt. Az tényleg olcsóbb, jóval.
A fő látványosságot viszont a végére hagytam. A leendő szobatársam (ugyanis duoble room-ok vannak, emeletes ággyal, a szoba bruttó 19nm, szekrény két asztal még bele, szóval nem lesz vmi nagy) írt nekem mailt, válaszoltam neki, erre felvett a Facebook-on, ami az itteni iwiw. Nem rontom el én a poént h bármint is írnék az első reakcióimről, három képet teszek be a profiljáról, meg a bemutatkozását, h pl mik a kedvenc filmjei. H át lehessen élni, képzeld azt h egy 19nm szobában, techinkailag egy ágyban alszol és élsz vele egy évig. o.O
Alex Phelps's Interests
General: PORNO!!!!!
Movies: dirty sanches 1, 2, &; 3 Hot Latina Honeys Vol. 1, and Jack my ass. Tenie Thais
Television: they don't allow porno on TV... well except for soft core cable porn after ten and that's not XXX porn.
Heroes: the dude who invented the pile driver man that is the best position ever!
Már négy napja elindultam otthonról, szóval ideje egy hosszabb mailnak azon kivül hogy „minden ok". Eddig szinte egy perc idő sem volt ilyesmire, másrészt laptop nélkül nehézkes is volt a nethez jutás. Ma viszont vettem laptopot, szóval lefekvés előtt nekiállhatok a dolognak. :]
Kedd reggel indultam, Ferihegyről Frankfurtba jó volt a Malév járat, ablak mellett, nézelődtem, élveztem a dolgot, ugye a nemrégi balkáni villámlátogatáson kívül nem repültem még ever. Szük másfél órás volt az út a Frankfurti átszállásig. Frankfurt egy vacak reptér - nem volt nagy tömeg mégsem volt sehol egy szabad ülőhely, a népek mindenre ráültek és feküdtek amire csak lehetett, semnki nem éretzte jól magát, tehát én sem akartam kilógni a sorból :] Becsekkolásnál is morcona angolul érthetltenül beszélő németek parancsolgattak. A transzatlantik járat pedig, hát egész más volt mire számítottam kis naívan: szép tágas repülő, gondos stewardessek, stb helyett persze zsófolt fedélzet, rengeteg ember, kis hely, nem ablak mellett. Persze teljesen logikus, sok embert kell egy gépen szállítani h megérje. Ami viszont érthetleten h miért hütik le a fedélzetet kb 16 fok környékére... szinte mindeki fázott, de csendben türt. :] Én vmennyire felkészülve, hosszúnastróban a kapott takarót sálként a nyakam köré csavarva mókásan elvoltam, de a mellettem lévő indiai lány mint egy hertyó begubózott a takaróba a hideg miatt (feje se látszott ki, semmi se) ennek ellenére a második órában már beszélni sem tudott úgy megfázott. Ezzel eldölt h vele pl nem fogok cseverészni. Másik oldalamon egy amcsi katonasrác ült, a harcihelikoptereket tankolja egy navy bázison, vele beszélgettem néha, vmi mütétre érkezett az EUba Lassan telt azért az a 5000 mérföld. Dallasban léptem be az USA-ba nem volt sok időm átszállni, és a hipertoleráns vámtisztek a sorban elémtoltak 4 tolószékes mammert, akik szinte nem is hallottak, tehát vártam 40percet, a gépet lekéstem viszont. Nem baj, toleráns lettem én is közben :] kaptam új jegyet, Indianapolisba viszont már ablak mellé tudtam ülni, élmény volt a geometrikus usa országutakat nézegetni felülröl... szinte pontosan 90 fokban metszik egymást szépen rendezetten. Jah a dallasi reptérröl fel akartam hivni Amicis X. Arvizu-t, akiröl akkor még a nemét sem sejtettem, névéböl következtentni nem nagyon lehet ugye, ö jött volna elém a buszmegállóba ahová az Indianapolis-Bloomington busz vitt volna, ha nem késem le a repcsi miatt. A magyar telefonomról hívni nem lehetett, utcai telefonról se vmiért, viszont az infódesknél szinte természetesen mondta a nő hogy nyugodtran használjam az ő privát mobilját. Megbeszéltem Amicissel (a hangja férfi :]) h értem jön a reptérre. Indianapolisban sokat vártam járjuk, egy magyar sráccal jött, aki két magyar lánnyal hathetes angol kurzuson vannak, mert ök is hasf ösytöndijasok, gyakornokok lesznek ősszel csak nem volt elég jó az angoljuk. Egy óra alatt oda is értünk, becsekkoltam az ideiglenes szállásra, külön szoba, egyszerü de praktikus berendezés, viszont fürdőszoba csak a folyosó végén. Magyar srác, Józsi jófej volt, én viszont hullfáradt, szoval az ismerkedést másnapra halasztottam.Szerdán a három magyarral ebédeltem. Kicsit körbenéztem a campuson, meg a városban, hát közlekedni igen macerás, mert jó amcsi városhoz híven nagyon lapos, tehát elterül eléggé. Járda csak a belvárosban van, különben sétálhatsz az út mentén :] ha nincs autód nem törődnek sokat veled. A gond az, hogy az elején túl részletesen meséltem :] szóval mostanra már kegyetlen álmos vagyok, de még csak az utat meséltem el. Elküldöm azért ezt így, aztán holnap folytatom remélem. Hétvégére semmi kötelező program nincs, szoval kell hogy legyen erre időm. (csak röviden: aznap este a HAESF képviselőivel vacsi maláj étteremben, este sörözés a magyarokkal, csüt reggel adminisztráció, bankszámlanyitás, látogatás a Kinsley intézetben, nekik volt a híres szexológiai kutatásuk az ötvenes években, aztán ebéd az időközben megérkzett másik 3 társammal, vásárlás mert nem adtak ám ágynemüt meg párnát szóval efféle alapdolgokat, délután pedig az Indiana University Fundation elnöke fogadott minket, mint kiderült a fele pénzt ők adják, hát erről majd mindeképp mesélek, vmi iszonyú fényüző hely, és ennel ellenére folymatosan úgy viselkedtek mintha vmi Nobelbékedíjas delegáció lennénk, és hogy mekkora megtiszteltetés nekik hogy itt vagyunk. Meghívtak vmi fogadásra októberben, hogy majd ismerkedjünk a támogatókkal, amin tavaly p. Colin Powell és Cofi Annan is ott voltak. Tehát igen, szerencse hogy hoztam végül öltönyt. :] este vettem itteni mobilt, ma pedig elkezdődött a hivatalon orientáció. 500 diákból csak mi vagyunk nem ázsiaiak. Kicsit zavaró.)
Remélem h minden rendben otthon! :]
turelem tornaterem :)
